A szóbanforgó technológia a Triggerfish néven ismert a szakmabeliek körében: az ilyen rendszerek mobiltoronynak adják ki magukat, amelyekhez a környezetükben lévő telefonok automatikusan csatlakoznak és azonosítják magukat. Egy Triggerfish kétféleképpen működhet: vagy begyűjti a környezetébe kerülő összes telefon adatát későbbi elemzésre, illetve várhat csak egy bizonyos mobil megjelenésére.
A rendszer meglepően hatásos, ugyanis amikor a GSM-szabvány biztonsági modelljét megalkották, senki sem gondolta, hogy valamikor szükség lenne a mobiltorony azonosítására is. Még rosszabb, hogy míg az egyes telefonokat egyedileg azonosító, a SIM-kártyában található IMSI-szám nem azért van, hogy szabadon átküldjék egy hálózaton, a szabvány feljogosítja a mobiltoronyt arra, hogy szükség esetén szabadon kikérhesse a vonzáskörzetében lévő telefon IMSI-számát, kvázi indoklás nélkül.
A Triggerfish nem egy új technológia, a kilencvenes években például ezzel kapták el a világ egyik legismertebb hackerét, Kevin Mitnicket is. A rendszerrel gyakorlatilag gond nélkül lehet kikerülni a szigorú engedélyeket is, a telepített rendszer ugyanis nem tűnik fel sem a mobilok tulajdonosainak, sem pedig a szolgáltatóknak. Az ilyen lekövetések a The Guardian értesülései szerint nem működnek a 3G hálózatokon, mivel ott már a bázisállomásoknak is azonosítaniuk kell magukat.
Saját mobiltoronnyal hallgat le az FBI, nem tudnak róla a szolgáltatók sem?
Az FBI-nak már nincsen szüksége arra, hogy bírósági jóváhagyással követhessen le vagy háromszögelhessen mobiltelefonokat. Az amerikai ACLU civiljogi szervezet a közelmúltban hozta nyilvánosságra értesüléseit arról a technológiáról, amellyel úgy követhetőek le a mobilok, hogy sem azok tulajdonosai, sem pedig a szolgáltatók nem tudnak róla.
Papíron jól néz ki az új közmédia, de pár politikai kinevezett mindent felülírhat
Érzékeli, hogy az egyetemen „új struktúrában, új logikában, új szereplőkkel kezdődik majd egy új fejezet”.
